udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4
találat
lapozás: 1-4
Névmutató:
Grausam Géza
1994. június 25.
Grausam Géza megrögzött antiklerikálisként és dühösen kirohan, unja már a Tőkés Lászlóval kapcsolatos csatározás közlését az újságokban, elég a papszónoklatokból. Szerinte agyrémes, idejétmúlta szöveg a "helytállás, bátor kiállás". Amennyiben nemzetárulással vádolnák, megjegyzi: "nem érdekel magyarosch hőbörgésük!" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25-26./2001. szeptember 18.
2000 őszén Katona Ádám tanár szerződését felbontották, Kódex tanár úr, ahogy tanítványai hívták, aki a székelyudvarhelyi Tanítóképző Főiskolán magyar irodalomtörténetet és gyermekirodalmat adott elő, utcára került. A főiskola a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem fennhatósága alá tartozik. Bálint Mihály, egy személyben a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző Középiskola és Tanítóképző Főiskola igazgatója jelentést írt a BBTE vezetőségéhez arról, hogy az ő főiskolájára egy olyan renitenskedő irodalomtörténészt neveztek ki, aki a kormány és az RMDSZ ellen morgolódik, autonómiát követel, igazságtalanul elítélt oroszhegyi, zetelaki, kézdivásárhelyiekért áll ki... A románul készült beadványt Bálint Mihály direktor készítette, majd megkísérelte opusát aláíratni az udvarhelyi főiskola tanáraival. Azonban a tanárkollégák visszautasították az aláírást. Dr. Vofkori László egy nézeten volt a direktorral, de ő sem írta alá a beadványt, sőt maga Bálint Mihály sem írta alá. Bálint Mihály igazgató elment Kolozsvárra, az egyetemre, azonban a beadványt Kása Zoltán professzor, a magyar nyelvű egyetemi oktatásért akkor felelős rektor-helyettes kezébe került, aki a direktori művet szerzőstől, azonnal hazairányította, hozzátéve, hogy ez a beadvány vetekszik egy szekuritátés besúgói jelentéssel. Bálint Mihály újból elment a kincses városba, és megkereste az egyetem egyik román vezetőjét, aki továbbította feljelentést Marga rektornak. A feljelentés szövege nem ismert, de az szerepel benne, hogy Katona Ádám helyettes főiskolai tanár "irredenta magyar". Katona Ádámról egyébként 1961-ben hasonló minősítés került a neve mellé. "Ismeretes továbbá, hogy Katonát 1989 decembere óta efféle irredentizmussal vádolni valóságos rituálévá vált a román sajtóban. Mi több, anyaországunk legolvasottabb napilapjában már évekkel ezelőtt meg-megjelent ez a megbélyegzés Tőkés Lászlóra és híveire értve, főként a minden rendszert túlélő és megmagyarázni képes Aczél Endre tollából." - írta Grausam Géza. Katona kérésére február 15-én a székelyudvarhelyi Tanítóképző Főiskolán részt vehetett egy munkaülésen, melyen megjelent a BBTE rektorátusának képviseletében Néda professzor is, és ismertették a feljelentés lényegét. Katona hiába kérte, nem mutatták meg neki a feljelentés szövegét. Végül Katona Ádám Andrei Marga rektorhoz fordult kérelmével, aki visszaírta, hogy "természetes személy" csak az egyetem szenátusa jóváhagyásával olvashatná el a feljelentést. /Grausam Géza: Kódex tanár úr esete három udvarhelyi testőrrel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 18./2002. március 19.
A MIÉRT megalakulását az Erdélyi Napló így jellemezte: az egyik székely fürdővárosban összegyűlt a Vén Aktivisták Tanácsa. Látván, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács nem akar betagozódni a nagy nemzeti hurál jurtájába, úgy döntöttek, hogy a fiatal farkasokat tömörítő klubot leváltja egy ugyancsak fiatal, ám ezúttal sakálokat kitermelő inkubátorra (a Magyar Ifjúsági Értekezletre). /Grausam Géza: MIT – MIÉRT? Mert! "A káderek mindent megoldanak...". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./2003. április 30.
Ápr. 22-én öt fiatal képzőművész tárlatmegnyitója volt Csíkszeredán, a Kriterion Házban. Fazakas Barna, Jakucs Zsolt, Kovács Imre, Magyar Árpád Levente és Maticska Zsolt festők "közös jellemvonása", hogy mindnyájan 1970 után születtek, a rendszerváltás utáni szabadabb szellemű egyetemeken végezhettek. Júniusban Csíkszeredán, a Hargita Visual Art kiállítótermében Ferencz S. Apor képzőművész fogja kiállítani alkotásait. Kedveli az anyagok keverését, előszeretettel használ fel például hangszerdarabokat szobraiban és kisplasztikáiban. Festményein a hullámvonalak dominálnak, mozgást és életet adva ezáltal az alkotásnak. /Grausam Géza: Csíkszereda. Ifjú művészek rajzása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./
lapozás: 1-4